Kislányként imádtam a nagyszüleim házában, az ágy melletti komód eldugott kis zugában kutakodni elrejtett családi ereklyék, szakadt feljegyzések, régi iskolai bizonyítványok, dohos, megsárgult levelek után. Nem féltem, hogy a nagyi rám nyitja az ajtót, mert ha így is lett volna, szelíd mosollyal az arcán megkérdezte volna: „Eszel egy kis meggyes rétest, amíg elmesélem, mi is történt akkoriban, kis unokám?” Teljes átéléssel hallgattam és hallgatok most is családi anekdotákat az öregektől és talán még inkább szeretek több tíz éves naplókat olvasni tiltott szerelmekről, csúfos veszekedésekről, csodálatos kibékülésekről és az akkori hétköznapokról. Szóval a válaszom mindenképp az lett volna egy ilyen kérdésre: „Persze, nagymama!” Hiszen még a meggyes rétest is imádom. 

Üdvözöllek Benneteket újra! Nagyon izgalmas, de kellőképp rögös útra invitállak titeket.  Egy fiatalember, mert hát egy trónörökös is csak ember, utolsó napjainak lehetünk szemtanúi. Megdöbbenve nézhetjük végig, hogy hogyan lesz a világ egyik legnagyobb birodalmának alig 30 éves trónörököse és 18 éves szeretője legenda, majd mítosz. Egy mítosz, ami sosem megy feledésbe igazán, mert rejtélye megfejthetetlen, de teória ezer. Fogadjátok szeretettel legújabb írásomat, Bart István: A boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös című könyve nyomán.

Frida Kahlo kiállítása 2018. július 7-től 2018. november 4.-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galéria C épületében. A kiállításon harmincöt darab képet láthatunk a mexikói festőnőtől melyek festményeket és grafikákat egyaránt tartalmaznak

A kiállító terembe lépve megérezzük a terem vad lüktetését, átérezzük Mexikó pezsgő életét, kulturális sokszínűségét melyet az azték és az indián kultúra egyedi összhangja érzékeltet. A tárlaton bemutatásra kerül Frida Kahlo munkássága, életútja továbbá több rétegekből álló bonyolult lelki világa is melyek mind alaptémáját képezték műveinek. Képei között szerepel számos önarckép, portré, valamint csendélet tematikájú alkotás is.

A kiállított műalkotásokon együttesen jelennek meg a folklorisztikus, mexikói hagyományokat bemutató motívumok, valamint a hétköznapi élet primitivizmusát megjelenítő szimbólumok. Valamennyi képen láthatóvá válik az élet ciklikus körforgása továbbá az élet múlandósága. Megjeleníti az élet és a halál kettősségét, ezzel jelezvén azt, hogy a festőnő elfogadja az élet törvényszerűségeit, ugyanakkor a halál szerepét ironikusan ábrázolja, gyakran csak felsejlik az alkotásain a halál szimbóluma.

Azt hiszem, van valami sorsszerűség abban, hogy ráakadtam erre a könyvre. Céltalan bolyongásom egy budapesti bevásárlóközpontban általában mindig azzal végződik, hogy egy-két könyvvel gazdagabban térek haza. Most sem volt másképp, életem párja nem csak vállalta az egész napozást a gyerekeinkkel, de határozottan kijelentette: aznap kötelező jelleggel kell időt fordítanom magamra és fakultatív jelleggel tölthetem el ezt az időt kedvem szerint. Így esett, hogy ismét a Libriben találtam magam az akciós kötetek között keresgélve. Sue Klebold könyve szinte azonnal felhívta magára a figyelmet. Egyrészt merész vastagságával, másrészt a fülszövegével és persze az is befolyásoló tényező volt, hogy 700 Ft-ért az enyém lehetett, noha megismerve a történetet úgy gondolom, az eredeti árán felül is szívesen áldoztam volna rá. Lesújtó, elgondolkodtató, szembesítő, meghökkentő és számomra sok szempontból nagyon is megindító történet.

Bemutatom nektek Cilit. A mi házi cirmosunkat, bár a történet nem róla szól, de biztos vagyok benne, hogy neki is helye lenne ebben a kalandos történetben. Nos, akkor állatbarátok kezeket fel! Cicarajongók előnyben! De figyeljen mindenki, kicsik is, nagyok is, aki kicsit is szereti a meséket. Reneszánszát élő gyermeki lelkem tiszteletére, meg mert Minna és Tibbe meséje, több, mint amit magában hordoz, bemutatok Nektek egy nagyon kedves könyvet: Annie M. G. Schmidt: Macskák társasága, egy Andersen-díjas gyerekkönyv.

Laura Barnett: Variációk egy párra

A Variációk egy párra című mű, Laura Barnett első regénye mely 2018-ban jelent meg a Park Kiadó gondozásában. A könyv különlegessége, hogy egy életeseményt három különböző aspektusban vázol fel az olvasó számára. Ezáltal a tipikus „Mi lett volna ha?” kérdések megválaszolását is az olvasóra bízza. A könyv lehetőségeket, fikciókat mutat be, melyek leképezése iránymutatásként szolgálhat saját életünkre vonatkozóan is.

A regény Eva és Jim találkozásával kezdődik, majd pedig az alábbi szemszögekből kísérhetjük végig életük alakulását.

1. Variáció: Eva és Jim találkoznak, megismerkednek, összeházasodnak azonban a házasságuknak számtalan próbatételt kell kiállnia, ilyenek a munkanélküliség, a szakmai féltékenység vagy a megcsalás. Mintha csak egy filmet néznénk, lépésről – lépésre láthatjuk mindazt, hogy ezek a hajszálrepedéseket okozó konfliktusok miként vezethetnek töréshez a pár közös életében.

2. Variáció: Eva és Jim találkoznak, de nem tudják közösen folytatni együtt eltervezett jövőjüket. A második variációban a szerző azokat az indokokat, mögöttes tartalmakat jeleníti meg amelyek, mint a mozaikdarabkák együtt, képként összeállva, majd később összeadódva játszanak közre abban, hogy egy döntés meghozatalához mennyi tényezőt kell mérlegelnie az embernek. Megjelennek a lelki síkok, rögzült családi sémák, a múltban rejtőzködő indokok. Az örökölt családminták, amelyek szintén ok-okozati viszonyban állnak a később meghozott döntéseinkkel.

3. Variáció: Eva és Jim ebben az esetben sem folytatják együtt. Mindenki mástól várja a boldog befejezést. Mégis gondolatban sosem engedik el egymást és a véletlenek összjátékának köszönhetően folyamatosan keresztezik egymás életét. Végül arra a következtetésre jutnak, hogy nem rágódnak tovább a múlton, hiszen egyikük sem hibázott és elhatározzák, hogy együtt új alapokra helyezve építik fel életüket.

A könyv befejezése még a jégszívű embereket is melegséggel tölti el, hiszen bármelyik variációt is szemléljük, a lényegen nem változtat: Eva és Jim mindig is szerették egymást.

A mű példaértékűen jeleníti meg a döntések sokszínűségét, a szabad akarat erejét, igazolva ezzel az örök tézist, mely szerint a dolgok nem egyértelműen feketék vagy fehérek.  Ábrázolja, hogy minden döntésünknek számtalan következménye lehet, és hogy nem feltétlenül bűn bizonyos esetekben csak magunkra és a saját boldogságunkra fókuszálni.

A művet ajánlott nyugodt, csendes körülmények között olvasni, hiszen a variációk közötti ugrálás sokszor összezavarja az embert. Ilyenkor én visszalapoztam, így előfordult velem az is, hogy pár fejezetet újra kellett olvasnom, hogy ismét elkapjam a fonalat.

Ajánlom a könyvet azoknak, akik szeretnek továbbgondolni bizonyos dolgokat, azoknak akik az összes körülményt mérlegelve próbálnak jó döntést hozni – ami, persze sosem fog sikerülni - az örök bizonytalan embereknek és mérhetetlen álmodozóknak. Azoknak, akik szeretnek elbújni mások elől, mialatt saját gondolataikban új világot álmodhatnak maguknak.

A könyvről többet megtudhatsz ide kattintva.

Detti

Kedves Olvasók! Bágyadt őszi napsütéssel, kicsit csípős reggelekkel köszönt ránk az október. Hullanak a falevelek, potyognak a diók, gesztenyék, makkok és mogyorók. Elfér már az őszi kabát. Rövidülnek a napok, jobban esik a meleg tea. Növekszik az éjjeli szekrényen a könyvtorony. Gyarapítsuk hát Könyves Kertünket. Az Európa Könyvkiadó jóvoltából három történetet szeretnék nektek bemutatni. Igazi újdonság mind. Október hozza el nekünk őket.