Kislányként imádtam a nagyszüleim házában, az ágy melletti komód eldugott kis zugában kutakodni elrejtett családi ereklyék, szakadt feljegyzések, régi iskolai bizonyítványok, dohos, megsárgult levelek után. Nem féltem, hogy a nagyi rám nyitja az ajtót, mert ha így is lett volna, szelíd mosollyal az arcán megkérdezte volna: „Eszel egy kis meggyes rétest, amíg elmesélem, mi is történt akkoriban, kis unokám?” Teljes átéléssel hallgattam és hallgatok most is családi anekdotákat az öregektől és talán még inkább szeretek több tíz éves naplókat olvasni tiltott szerelmekről, csúfos veszekedésekről, csodálatos kibékülésekről és az akkori hétköznapokról. Szóval a válaszom mindenképp az lett volna egy ilyen kérdésre: „Persze, nagymama!” Hiszen még a meggyes rétest is imádom. 

Az október jelentős hónap a diákéletben, hiszen egyrészt az őszi szünet erre a hónapra datálható, másrészt az iskolapadban méltán sokat emlegetett, történelmi jelentőségű esemény évfordulóját is ekkor ünnepeljük. Idén 62 éve indultak útjukra azok az események, melyek reménnyel és a világháború utáni időszakban példátlan lelkesedéssel töltötték meg a magyar szíveket. Az alábbi könyvajánlóban egy kamaszlány naplóját ismerhetitek meg, melynek első bejegyzése 1956. október 23-án született.

A Margó naplója pontosan az, aminek látszik. Egy lány titkos írásai, ami a család gondozásában jelent meg a szerző kamaszkori feljegyzései alapján. Nem kell a dolgot túlgondolni, 143 oldal az egész, ebből maga a napló csupán 70, megvan másfél óra alatt. De nem szabad alábecsülni sem, mert annak ellenére, hogy egy tizenéves lány eléggé csapongó és rendszertelen gondolatait olvashatjuk, nagyon is sokatmondó könyvről van szó. Margó az 1956-os forradalom kitörésekor kezdte írni naplóját, melyben előre leszögezte, nem saját magának, inkább az utókornak szánja írásait. Ekkor 13 éves volt. A fiatal lány történetét három éven át követhetjük nyomon. Fontos három évről van szó történelmi, politikai és magánéleti szempontból is. Ír többek között a forradalommal kapcsolatos érzelmeiről, hazafias gondolatairól, túlbuzgó terveiről, lázadó kamaszkoráról, a könyv nagy részében azonban szerelmi vívódásokról ad számot, melyben leplezve és olykor leplezetlenül is ott van a politikai megtorlás éveiben jellemző nyomasztó fásultság és félelem.

A könyv végén találunk egy történelmi összefoglalót, amely elég szájbarágósra sikerült és többször ismétli önmagát az írója. Ezzel kicsit elveszíti varázsát a napló jellegű könyv első 70 oldala, Margó gondolatai lényegében lelepleződnek. Rengeteg a magyarázó lábjegyzet is, ami az olvasást döcögőssé teszi, a történet viszont bájosan magával ragadó.

A könyv képekkel illusztrált, Margót szinte teljes egészében megismerhetjük, naplója forgatása közben pedig könnyen magunk elé képzelhetjük az 50-es évek szorító légkörében zajló kamaszkori identitáskeresés legfontosabb eseményeit és helyszíneit.

Szívből ajánlom, amennyiben nem várunk túl markáns következtetéseket és kíváncsiak vagyunk a korra jellemző életstílusra egy kamaszlány szemüvegén keresztül. A rövid őszi szünet tökéletesen alkalmas e könyv megismerésére :)