A Tankerek idén júniusban megjelent könyvére, a Liliput Hollywood-ra mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy egy nyár esti, habkönnyű olvasmány, amihez selymes bor, valamint sárgadinnye-golyókkal és feketeerdei sonkával megbolondított sajttál dukál. Eleve nehéz és vastag kötetről van szó, így azonnal elvettem az ötletet, hogy majd a kis női válltáskámban fogom állomásoztatni, hogy napi utazásaim során csak előkapjam. És olvasmánynak sem egyszerű egyáltalán, hiszen kétféle karakter jellemzi a könyvet: van az objektív tényközlő, valamint a szerethető, emberi. Az utóbbi sokszor könnyesre röhögős, és ha van egy kevés múltad a zenekarral, nosztalgiázós is.

A Liliput Hollywood ugyanis az a kendőzetlen igazság, amit az elmúlt 30 évben sportfröccsbe keverve kaptunk a fiúktól, szalonképességgel hígítva, de tömény és fejbevágó őszinteséggel.

Fogyasszátok egészséggel!

(Vigyázat! A beszámoló túl sok személyes élményt tartalmazhat!)

Lassan de biztosan eljött a várva várt nyár és könyvmolyként értelemszerű volt, hogy ez a holiday sem múlhat el könyv(ek) nélkül. Olyan nyári olvasmányt kerestem, amely túlmutat a szokásos kliséken. Szívesen olvastam volna kriminológiai szálú cselekményről, amin napokig lehet gondolkodni, valamint romantikus lélekként a szerelemi szál sem lett volna elhanyagolható – hát ilyen kívánságokkal érkeztem a könyvesboltba és akkor megláttam az Igazság nyomában-t.

A Szárnyaszegett pillangók után ismét Palotás Petra egyik regényével töltöttem az elmúlt napokat, és még olvasás közben papírra vetettem a gondolataimat, olyan sok fogant meg a fejemben. A Vénasszonyok nyara nem klasszikus szerelmes történet. Köszöni szépen, de nem kér a romantika unalmas sablonjaiból. Az elmúlást is egészen más bőrbe bújtatja az írónő, mint amire számítani lehet, így aztán hamar világossá vált számomra: ez a könyv pont nekem való.

Sziasztok! Musso Holnap című könyvét keresem. Megvan valakinek pdf-ben?

Klasszikus kérdés a közösségi oldalakon, és persze záporoznak a klasszikus válaszok, melyek feladói e-mail cím iránt érdeklődve iparkodnak továbbküldeni az ezáltal végtelen számban sokszorosítható könyvet. Rengeteg és egyre több ilyenbe futok azóta, hogy csatlakoztam az olvasásnépszerűsítésért síkra szállók népes táborához, és egyre inkább tölt el csalódottsággal a fenti olvasói magatartás. (Kép: google)

Sajátos felfedezőutam folyományát szeretném ezennel megosztani, ami egyáltalán nem volt kézenfekvő, egymásból logikusan következő események láncolata, nálam mégis úgy alakult, hogy a kettő, mármint a könyv és a film hatasára felkaptam a fejem egy bizonyos korszak bizonyos eseményeire. E bejegyzés két főszereplője Gárdos Péter Hét mocskos nap című regénye, valamint az Armando Iannucci rendezésében napvilágot látott Sztálin halála című film. Nem bolondultam meg! Tisztában vagyok vele, hogy a két műnek az ég világon semmi köze egymáshoz, de mivel tudjuk, hogy minden regény és minden film pontosan annyiféle, ahány olvasója/nézője van, így engedtessék meg, hogy párhuzamot vonjak közöttük, mégpedig Berija kapcsán.

Gárdos Péter - Hét mocskos nap

A regényt egészen röviden fogom ismertetni, hiszen ennek a bejegyzésnek az apropójából most csak a könyv bizonyos részletének van jelentősége, de azt mindenképp szeretném leszögezni, hogy nálam abszolút toplistás lett a Gárdos Péter által elénk tárt napok története. Több szálon futó cselekmény lévén azt hittem, majd csak szorgalmas jegyzetelés árán tudom követni a fonalat, de erről szó sem volt. Következetesen, jól érthetően és lineárisan épül fel az egész, úgyhogy nem kellett visszalapozgatásra fecsérelnem az időmet.

Kiskamaszként került először kezembe Szabó Magda Születésnap című könyve, azonban a Harry Potter, valamint a Pöttyös könyvek iránti rajongásom erősebbnek bizonyult, ezért a művet félbehagytam. Közelgő születésnapom apropóján előkerestem a könyvet, leporoltam és nekiálltam olvasni. Ez volt az első olvasmányom az Írónőtől és nem okozott csalódást.

A Születésnap című könyv főszereplője Illés Bori, aki úgy érzi, életkora miatt már a felnőttek táborát erősíti. Lázadó viselkedésével és állandó nemtörődömségével folyamatosan konfliktusba keveredik szüleivel. Szülei nem értik meg a kislány lelki vívódásait, továbbra is gyermekként tekintenek rá, hiszen még csak 14 éves.

Ezek a csaták éles szavakkal, nagy vitákkal, eget-földet rengető beszédekkel dőltek el. - részlet A legsötétebb óránk című írásomból

Eget-földet rengető beszédet nem egyszerű mondani. Eget-földet rengető beszédre születni kell. Meg kell szólítani a népet, szívvel lélekkel kell hinni abban amit mondunk, és akkor meghallanak minket, akkor figyelnek ránk. A tömeg magáénak érzi a mondandót, elhiszi, hogy ő is ezt akarja. Ilyen beszédek döntöttek a II. világháborúban milliók sorsáról. Ilyen beszédek hívtak életre eszméket, és ültették el a gyűlölet csíráját, hogy a másik nép rossz, a másik nép gonosz, ellenünk tör. Holott addig békében éltek egymás mellett. Ilyen beszédek adták tudtára a népnek, hogy valami ismét elkezdődött. A háború itt van, és búcsút kell venni a családtól, és menni kell a frontra, mert azt mondták ott jó lesz nekünk. Hősök leszünk, mert MI védjük meg a hazát, a nemzetet. De ez nem is beszéd, ez szónoklat. Erre születni kell. De mi van akkor, ha ez az emberből hiányzik? Semmi. De igazán valami, ha ember egy király. Egy királynak tudnia kell beszélni, beszédet mondani, sőt szónoknak kellene lenni, egy vezérnek, aki megszólítja a népét. Lelket kell öntenie bele. De hogyan tudja ezt megtenni valaki, akinek nincs rendben a lelke? Hogyan tudja ezt megtenni valaki, akinek átszakíthatatlannak tűnő gátjai, félelmei vannak? Legyőzi önmagát. Hogy mi volt VI. György legsötétebb órája? Elmondani A király beszédét.