Napjainkban számos önismerti út létezik melyek mind egyetlen célt szolgálnak, mégpedig azt, hogy segítséget nyújtsanak önmagunk megismerésében. Az útkereső ember ebben a nagy forgatagban nem is tudja igazán eldönteni, hogy melyik lenne számára a legmegfelelőbb önismereti módszer, így marad a jól bevált, mindent megnézünk és majd eldöntjük örökérvényű igazsága.

Sokáig jómagam is hasonló helyzetben voltam. Számos önsegítő könyv elolvasása, trénerek oktató anyagainak tanulmányozását követően is úgy éreztem, hogy valami hiányzik de nem tudtam egyértelműen megfogalmazni … és akkor jött a biblioterápia.

Biblio….mi??

A biblioterápia egy olyan önismereti módszer, mely az olvasott szöveg által a bennünk kiváltott érzelmekkel segíti önmagunk mélyebb megismerését. A biblioterápiát, ismertebb nevén irodalomterápiát bárki elkezdheti kortól, nemtől vagy aktuális lelki állapottól függetlenül.

Az irodalomterápiának két típusát különböztetjük meg az egyik a fejlesztő, - még a másik a klinikai biblioterápia. A fejlesztő biblioterápia célja az önismeret elmélyítése, így a bennünk rejlő érzelmek felszínre hozatalát és kinyilvánítását helyezi előtérbe. A klinikai biblioterápia már egy keményebb dió, az irodalomterápiának ennél a formájánál a múltban elszenvedett traumák feldolgozása a cél, továbbá az olvasott szöveg által az átélt traumák megértése, valamint a jövőre nézve ezen sérelmek elengedését irányozza elő.

Mit adott nekem az irodalomterápia?

Azért, hogy a módszer hitelességéről személyesen is meggyőződjek, jómagam is részt vettem egy irodalomterápiás foglalkozáson. A kiscsoportos foglalkozáson olyan energiák szabadultak fel, olyan őszintén nyíltak meg vadidegen emberek egymás előtt, hogy ez a felismerés önmagában is felszabadító volt. Jó volt látni, hogy ugyanannak a szövegnek a feldolgozása mennyire mást ad a résztvevőknek. 

A foglalkozáson azonban egy valamit egészen biztosan megtanultam, mégpedig azt, hogy minden ember különböző és mindenki más és más életutat jár be, de ha a felszín mögé nézünk, akkor láthatjuk igazán, hogy nagyságrendileg mindannyian hasonló terhekkel éljük mindennapjainkat.

Konklúzió:

Az irodalomterápiát tehát kivétel nélkül ajánlom mindenkinek,de ha pontosítanom kellene akkor prioritást élveznek azok az emberek, akik nyitottak más emberek élettörténetének megismerésére, azok az emberek, akik valamilyen megoldatlan problémával találják szemben magukat és nem utolsó sorban azoknak is ajánlom az irodalomterápiát, akik szeretik a könyvek és az önismeret eme ritka párosítását.

Tóth Detti