Lehullottak az első falevelek; az idő is egyre hűvösebb lett és mivel minden évszakváltás valami új kezdetét jelenti, így én is műfajt váltottam. Szeptemberi választásom Biró Zoltán Szitári ezüst című könyvére esett.
A művet, ha egyszóval kellene jellemeznem, történelmi kalandregénynek nevezném bár ez a megfogalmazás távolról sem fedi le az alkotás összességét. Az író, Biró Zoltán elmondása szerint hobbi-íróként tevékenykedik, azonban a szerző ilyenfajta aposztrofálása mégsem megalapozott és hogy mit értek ez alatt pontosan? – Mindjárt kiderül �
Történet, csak dióhéjban:
A Szitári ezüst című regény in medias res-sel kezdődik és a párhuzamos cselekménynek köszönhetően, egyszerre vagyunk jelen az 1526-os történelmi eseményeknél, valamint napjaink (2016) meghatározó momentumainál.
Az 1526-os események a török vész magyarországi megjelenését ábrázolja, amikor Magyarországnak uralkodó nélkül kellett megbirkóznia a török fenyegetéssel. Ebben a kiszámíthatatlan helyzetben kellett Szitári Gergelynek hazafiasan, a katonai hitvallásnak megfelelően helytállnia és gondoskodnia mind a hazája; mind a családja jövőjéről. Főhősünknek számos próbatételt kell kiállnia mielőtt meghozná döntését.
A Szitári ezüst legendáját napjainkban is számos mítosz övezi. Az igazság felderítése Zoltay Gábornak, a híres szabadúszó történésznek is felkelti érdeklődését. Amikor Zoltay, egy váratlan fordulatnak köszönhetően legjobb barátja elvesztésének lesz szemtanúja, eszeveszett nyomozásba kezd. A felderítésekben, kutatásokban saját verbuválódott csapata segíti, azonban arra a történész sem számít, hogy mindegyik segítő hátsó szándékkal vezérelve vesz rész az akcióban.
Jó döntést hoz végül Szitári Gergely?
Zoltay megtalálja a sokakat foglalkoztatott műkincset?
Vagy mindez csak népi mende-monda lenne?
A könyvből mindenre választ kaphatunk.
Mitől lesz más ez a könyv, mint a többi?
Az író lebilincselően jeleníti meg a mindannyiunk számára ismert történelmi eseményeket, a szerző munkája által mégis további, alaposabb ismeretekre tehetünk szert. A részletgazdag kidolgozás az Író tájékozottságát, pontos kutatómunkáját dicséri – így semmiképpen sem nevezném Biró Zoltánt hobbi-írónak. Napjaink eseményeinél kiemelkedően szerepel a nyomozati és kriminológiai szál mely még érdekesebbé teszi a műkincsvadászatot. A felderítést különféle rejtélyek és feladványok színesítik, így a szemfüles Olvasó maga az is részese lehet a régészeti kutatásoknak.
Kiknek ajánlom a könyvet:
A művet ajánlom megszállott történelmi kalandoroknak, lelkes térképészeknek, valamint azoknak, akik rajonganak az Elveszett ereklyék fosztogatói című műsorért.
A szerző a történet elejétől kezdőden, gyakorlatilag kézen fogja az Olvasót és aprólékosan vezeti végig a történelmi eseményeken, teszi mindezt Magyarország legnevezetesebb régészeti területeinek bemutatásával. Az olvasó a könyv lapjain keresztül bejárja a Tatai várat; megismerheti Kantavár maradványait, elutazhat a Magyargéc-i templomba, hogy végezetül Balatonfüreden, egy mindent eldöntő eseménynél álljon össze a Szitári- rejtély.
Én és a könyv:
Mint a recenzió elején is említettem, ez a könyv volt az első klasszikus értelemben vett történelmi kalandregényem. Választásomat nem bántam meg és a legjobb az egészben, hogy a Szitári ezüstnek már megjelent a folytatása is, mely Az Inas címet viseli.
Kalandoroknak kötelező olvasmány!
Tóth Detti
