Végérvényesen itt a tavasz, ami önmagában hordozza az újjáéledést, a természet ébredését. Szeretem a tavaszi virágok illatát. Jó látni, hogy meglombosodnak a fák, munkába állnak a méhecskék, és reggeltől estig csicseregnek a madarak. Minden tavasz az újdonság erejével hat. És ha már a természet megújul, megújul a könyvpiac is. Újdonságok vihara dúl, alig tudtam választani, hogy mi legyen az a 4 könyv, amit megosztok veletek Kedves Olvasóim. Végül azokat választotta, amelyeket én is szívesen elolvasnék, és biztos helyet béreltek maguknak a polcomon.

Hiszen Casanova története sokakat foglalkoztat. Vajon tényleg megannyi női szív elrablója volt? Nem véletlen, hogy kialakult a casanova, mint jelző a férfiakra. Kafka is meghatározó jelensége az irodalomnak, mind munkássága, mind 40 évnyi életútja. Megjelent műveit, műveinek befejezését barátjának köszönhetjük, aki nem tett eleget utolsó kérésének. Életútja a Romanovoknak is van... Szomorú sorú tragikus életút. Kérdezem én, szabad ilyet tenni emberekkel? De a háború ilyen. Bár ettől még a gazdaság nem kezdett el dübörögni, a nép nem lett boldogabb, és jól lakottabb. Az Írónőtől ez a második könyv, amely a Romanov családdal foglalkozik. Utolsó választottam David Attenborough-ról szól. Ki ne emlékezne dokumentumfilm sorozatára. Az én generációm, a mostani 30-asok az ő filmjein nőttek. Hihetetlen közelségbe hozta hozzánk a természet és állatvilágot.   Fogadjátok hát szeretettel áprilisi havi könyvajánlómat. Igazi különlegesség mind. Áttekintve a választottjaimat, mind egy-egy életutat, életrajzokat mutat be. Nem szándékosan lettek így választva, érdeklődésemet tükrözik. Remélem a tiéteket is felkeltett.

"Sokszor fizettem dupla árat azért, amit barátságnak hittem."

Szerelemért viszont csak egyszer fizetett - de az akkor nagyon sokba került. Nem csak neki.

Giacomo Casanova elfogad egy kihívást: ha elcsábítja egy velencei nemesember leányát, azzal egyúttal egy osztrák grófnő kegyét is elnyeri. A lány nagyon szép, a grófnő nagyon buja. A lánynak vőlegénye van, de az már csak ráadás, mint ahogy ráadás a grófnő érzéki társalkodónője is.

Hogy ez nem is szerelmi játszma, arra akkor ébred rá Casanova, amikor már nincs visszaút.

Velence, 1755. Mária Terézia, Carlo Goldoni, II. Frigyes, Giambattista Tiepolo kora. A mű valóságos események és írói fantázia mesteri szövevénye: Matteo Strukul a kalandregény és a libertinus regény elemeit ötvözve olyan históriát eszelt ki, amely akár meg is történhetett. - kiadói ajánlás. A könyvről többet itt tudhatsz meg. 

Benjamin Balint

Kafka utolsó pere

Franz Kafka 1924-ben a halála előtt arra kérte legjobb barátját, Max Brodot, hogy minden hátrahagyott írását égesse el. Max Brod elárulta ugyan barátját azzal, hogy nem teljesítette kérését, ám megmentette az utókor számára a 20. század egyik legnagyobb írójának legfontosabb műveit. Ezért a hagyatékért kezdődött nyolcvan évvel később Izraelben egy hosszan elhúzódó pereskedés Izrael Állam, Németország és egy nő között, aki sosem találkozott Kafkával és akinek kalandos úton került birtokába ez a felmérhetetlen értékű kincs. Kié Kafka? Izraelé, mert zsidó volt, annak ellenére, hogy sosem járt ott, és még egy utca sincs róla sehol az országban elnevezve? Vagy Németországé, mert német nyelven írt, annak ellenére, hogy húgai a hitleri rezsim áldozataiként haláltáborokban tűntek el? Miképpen lehet biztosítani, hogy valóban mindenki számára hozzáférhető legyen? Benjamin Balint egy oknyomozó újságíró és egyben egy értő irodalomkritikus szemével tárgyilagosan, többféle nézőpontból tárja fel egy prágai születésű, a németet anyanyelvének tekintő izraeli nő és két olyan ország jogvitáját, amely saját viharos múltjának feledtetésére is próbálja felhasználni egy olyan író irodalmi hagyatékát, aki egyetlen szépirodalmi művében sem jelölt meg konkrét helyszínt. A könyv széles képet nyújt a második világháború előtti Prága szellemi életéről, a születőben levő Izrael Államról és megismerjük Max Brodot, a hihetetlenül termékeny, a maga korában közismert, ám kevéssé tehetséges, Izraelbe kivándorolt prágai írót, akire ma már senki nem emlékezne, ha valóban megtette volna, amire barátja kéri. 
Franz Kafka (1883-1924), a huszadik század egyik legjelentősebbnek tekintett írója német anyanyelvű prágai zsidó családban született. Írásait - amelyek nagy része befejezetlen és csak halála után, részben barátja, Max Brod szerkesztésében jelent meg - az európai irodalom legnagyobb hatású műveiként tartják számon. Legismertebb művei közé tartozik regénye, A per, amelyre ennek a könyvnek a címe utal. - kiadói ajánlás. A könyvről többet itt tudhatsz meg.

Helen Rappaport

A Romanovok utolsó napja

A jekatyerinburgi tragédia

1918. július 4-én új parancsnokot neveztek ki a szigorúan őrzött, jekatyerinburgi Ipatyjev-ház élére. Jakov Jurovszkijnak hívták, s az ő feladata volt, hogy végleg megoldja a cári család kérdését, amely egyre több gondot okozott a bolsevik vezetésnek. Tizenhárom nappal később Jurovszkij parancsára, de minden bizonnyal Moszkvából – Lenintől és Szverdlovtól – érkező utasításra egy alagsori szobában kivégezték II. Miklós volt cárt, a feleségét, Alekszandra Fjodorovnát, négy lányukat, a trónörökös Alekszejt és a még velük lévő szolgáikat.

A történetet már sokan megírták, Rappaport könyve mégis különleges. Soha senki nem tárta fel még ilyen meggyőzően az uráli bolsevikok és a moszkvai vezetés kapcsolatát – miután a hivatalos orosz történetírás ma is azt tartja, hogy a gyilkosságra sem Lenin, sem bárki az új szovjet-kommunista kormány vezetői közül nem adott utasítást, és főleg nem a cárné, a lányok, a kiskorú Alekszej és a szolgák megölésére. Soha senki nem írta meg ilyen percnyi pontossággal a kivégzés minden hátborzongató részletét – felkutatva minden létező beszámolót az utolsó órákról. És soha senki nem ábrázolta még ennyire árnyaltan az utolsó orosz cárnak, feleségének, lányainak és beteg fiának személyiségét – minden hibájukkal, de ugyanakkor azzal a méltósággal együtt, ahogy sorsukat viselték. - kiadói ajánlás. A könyvről többet itt tudhatsz meg. 

David Attenborough

Egy ifjú természettudós történetei - Állatkerti gyűjtőutak

1954-ben az ifjú David Attenborough-nak káprázatos alkalmat kínált az élet: világ körüli útra indulhatott, hogy ritka és különleges állatokat gyűjtsön a Londoni Állatkert számára, és minderről filmeket készítsen - a BBC új, Állatkerti gyűjtőutak című sorozatát.
Ez a könyv három ilyen utazás története. Társaival a helybeli őslakosokkal együtt kutatott az akkori Brit Guyanában óriáshangyászok, Indonéziában komodói sárkányok és Paraguayban tatuk után. Volt dolguk pirájákkal, dühös kúszósülökkel és szökésre mindig kész pekarikkal. Megküzdöttek a komisz terepviszonyokkal, a kiszámíthatatlan folyókkal, hogy megörökíthessék e távoli vidékek hihetetlen szépségeit és mesésen változatos élővilágát. Módszereik ma már idejétmúltnak tűnnek, de az állatok, növények, helybeli emberek és a környezet iránti csodálatuk és tiszteletük még mindig példamutató. 
A szerzőre oly jellemző szellemességgel és bájjal megírt történetek nemcsak az emlékezetes kalandokról szólnak, hanem arról az emberről is, aki rajongó szeretetet ébresztett bennünk a természet iránt, és lelkesedése azóta is töretlen.

Sir David Attenborough (1926) angol természettudós és dokumentumfilmes. Immár hét évtizede van a pályán. Természettudományokat tanult Cambridge-ben, majd rövid kiadói kitérő után a BBC-nél helyezkedett el. Zoo Quest című, legendássá vált televíziós sorozatában átfogó szemlélettel és sokféle értelmezéssel mutatta be nézőinek a Föld élővilágát. Legutóbbi alkotása, a Planet Earth II minden idők legnézettebb természettudományos dokumentumfilm-sorozata.
Az Egy ifjú természettudós történetei első kiadása magyarul Titokzatos állatok nyomában címmel 1993-ban jelent meg. A némileg átdolgozott jelenlegi kiadás teljesen új fordítás, a szerző új előszavával és frissített képanyaggal. - kiadói ajánlás. A könyvről többet itt tudhatsz meg. 

 Jó olvasást. 

Keressetek minket a Fb oldalunkon is, ITT, írásaink mellett egyéb tartalmakat is találtok.

S.H.Zsuzsi Nóri