Könyves Kertünk

Könyvek és Kultúra Kompromisszumok nélkül

“Macskahírszolgálat”, avagy macskának lenni vagy nem lenni

2018. október 11. 15:00 - ZsuzsiNori

Annie M. G. Schmidt: Macskák társasága

macskahir.jpgBemutatom nektek Cilit. A mi házi cirmosunkat, bár a történet nem róla szól, de biztos vagyok benne, hogy neki is helye lenne ebben a kalandos történetben. Nos, akkor állatbarátok kezeket fel! Cicarajongók előnyben! De figyeljen mindenki, kicsik is, nagyok is, aki kicsit is szereti a meséket. Reneszánszát élő gyermeki lelkem tiszteletére, meg mert Minna és Tibbe meséje, több, mint amit magában hordoz, bemutatok Nektek egy nagyon kedves könyvet: Annie M. G. Schmidt: Macskák társasága, egy Andersen-díjas gyerekkönyv.

Magam részéről nagyon szeretem a gyerek-és ifjúsági regényeket, mese könyveket. Elvarázsolnak, s egyből benne érzem magam a történetben, és már is nem 32 éves vagyok, hanem 12. Mindenféle stílusú könyvet olvasok, de időről időre visszatérek a gyerekkönyvekhez. De sokat olvasok a gyerekeimnek is. Fontosnak tartom, hogy úgy nőjenek fel, hogy sok mesét ismernek, sok kalandban legyen részük, hogy őket is megérintse csodaország.

De térjünk rá, vajon miből áll a “Macskahírszolgálat” tevékenysége? Nem mindennapi az biztos, mert egy egész szövevényes hálózat épül rá, ami körbeér egy városkán. Mindenhol vannak figyelő szemek, és minden szál egy bizonyos padláson fut össze. Minna kisasszony és Tibbe Úr megismerkedése sem hétköznapi … Már csak azért sem, mert nem mindennap lát az ember kofferes, kiskosztümös lányokat lakkcipőben kuporogni magasan a fák ágai között. És ha ez nem lenne elég, úgy fúj, mint egy macska.

Tibbe a fiatal, de nagyon félénk újságíró, orrát lógatva sétál hazafelé a szerkesztőségből, mert silánynak nevezett cikkei miatt a kipenderítés veszélye fenyegeti. Aztán mire észhez tér egy macskára emlékeztető fiatal lányt segít le a fáról, aki néhány órával később bőrig ázva halszálkát majszolgat a konyhájában. Hihetetlen találkozásuk végül igazi szerencse lesz, hiszen Tibbe úr és Minna kisasszony különös barátságának köszönhetően, ő lesz a város sztárriportere. A “Macskahírszolgálatnak” hála, mindenről első kézből értesül, mert Minna kisasszony tökéletes tolmács ember és macska között. De itt álljunk meg egy pillanatra, most akkor Minna cica vagy ember? Hogy lehetséges, hogy fúj, karmol, dorombol, és ért a macskák nyelvén? Na ez az amire senki sem tudja a pontos választ, de az tény, hogy Killendoorn szélén, ahol történetünk is játszódik, van egy kutatóintézet, aminek a szemetesébe szépen belekóstolt, még cicaként, és hopp, Minna rejtélyes módon ember lett. Majd pedig a kalandos mese végéig vívódik magában, hogy ember maradjon, vagy újra macska legyen?

Fordulatos, humoros történet kicsiknek és nagyoknak. Szemtanúi lehetünk, hogyan változik meg Minna is, aki végül macskalelke mellett megsajnál egy rigót, és “emberbőrben” marad. Tibbe Úr, aki immár nem fél, nem bátortalan, és szembenéz a város nagyhatalmú dezodorgyárosával, aki kicsit sem az, akinek mutatja magát. Végül, mint minden rendes mese végén bebizonyosodik, hogy az igazság győz, macskák és emberek összefogásának köszönhetően. Killendoorn élete pedig visszazökken a megszokott kerékvágásába, csak a “Macskahírszolgálat” pörög tovább.

S.H.ZsuzsiNóri

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://konyveskertunk.blog.hu/api/trackback/id/tr1014249957

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.